Szentpétervár

Oroszország egyik gyöngyszeme Szentpétervár. Egykoron még Leningrádnak hívták a Finn-öböl partján fekvő várost, melynek több mint 5 millió a lakossága és ezzel Moszkva mögött a második legnagyobb orosz város. Közel 300 éves múltra tekint vissza, központját az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. Kiemelkedő a művészetek terén, többek között 40 színházzal rendelkezik, de szintén fontos kiemelni a zenét és a balettet is. Utóbbi felemelkedésében nagy szerepe van Szentpétervárnak, elég csak megemlíteni Anna Pavlovát a város szülöttjét.

Az irodalmárok közül Dosztojevszkijt, míg a sportolók közül Andrej Arshavint, Boris Spasskyt és Oleg Salenkót érdemes kiemelni (ő rúgott öt gólt egy mérkőzésen a vb-n). A város leghíresebb szülöttje azonban Vlagyimir Putyin jelenlegi elnök. Elődje, Dimitrij Medvegyev is az egykori Leningrádban látta meg a napvilágot. Szentpétervár a kultúra és a sport mellett gazdaságban is kiemelkedő. Élen járnak hajóépítés és úrhajózás terén, de a kőolajfeldolgozásban is jeleskednek. Az informatika is rohamos léptekben fejlődik a régióban.

A szentpétervári Kresztovszkij Stadion és a foci Eb

Egy ilyen városnak szinte kutya kötelessége minőségi stadiont építeni a világbajnokságra, amit igyekeztek is megtenni. A Kresztovszkij Stadion (vagy ahogyan manapság ismerik: Gazprom Aréna) 67 ezer fő befogadására alkalmas és a Zenit labdarúgócsapatának az otthona. Egy gyönyörű komplexumról beszélünk, amely rendkívül modern és a 2017-es Konföderációs kupa döntőjét, illetve a 2018-as oroszországi világbajnokság 7 találkozóját rendezték benne, köztük a bronzmeccset.

Azonban komoly árnyoldalai is vannak a sikernek, hiszen sokan a világ legdrágább stadionjának tartják. A beruházás összege jóval több, mint másfél milliárd euró (nem elírás) volt. Az eredetileg tervezett büdzsé hétszerese ez. Nagyon sokára készült el az aréna (éveket csúsztak), rengeteg probléma volt, egyik ilyen, hogy a vendégmunkásoknak embertelen munkakörülményei voltak. Ide sorolható még az is, hogy hiába behúzható tetős a létesítmény, egy ideig nem működött megfelelően ez a funkció.

Építkezési gondok Szentpéterváron

Az egész építkezés közröhej tárgyává vált. Olyan apróságok pedig már fel sem tűntek, minthogy az emberek az egyik tesztmérkőzésen a jeges hóesésben fagyoskodhattak, mert a tetőt nem lehetett behúzni. Volt olyan tesztmeccs, amire a fű se nőtt ki, de csúcspont 2016-ban jött el, amikor lefújta a tető egy részét a szél. Öt nappal az események után pedig kigyulladt a lelátó. Szerencsére a Konföderációs kupára már minden rendben volt, ahogyan a 2018-as világbajnokságot is hiba nélkül megrendezték.

Azóta már jégkorong mérkőzést is lebonyolítottak a Gazprom Arénában, amelyre 81 ezer ember volt kíváncsi, ami európai nézőrekordnak számít. Szentpétervár hat csoportmérkőzésnek ad otthont Európa-bajnokságon, ahol az orosz válogatott Finnország és Belgium ellen szerepel, illetve utóbbiak összecsapnak egymás ellen, sőt az E-csoport meccseit is itt bonyolítják le, annak következtében, hogy Dublin nem vállalta a szurkolók jelenlétét. Ezeken kívül egy negyeddöntős találkozóval zárul majd a foci-Eb itteni felvonása. A 2022-es Bajnokok Ligája finálénak is a Gazprom Aréna ad otthont, így méltó kihasználtság alatt működik Európa egyik impozáns létesítménye.

Szentpétervári EB menetrend