Az elmúlt évtized második legjobb játékvezetője volt a szakértők szerint a török Cakir. Egy biztos, neve mindenki számára ismerősen cseng. Ez lehet előny is, de hátrány is, hiszen a bírók megítélése olykor kettős, Cakir esetében ez hatványozottan igaz. Két évtizede a szakmában van, pályafutása kezdetén török bajnokikat fújt elsősorban, majd 2006-tól megkapta a FIFA-licencet is.
Az első Bajnokok Ligája főtáblás meccsére 2010-ig kellett várnia (Rubin Kazany – Barcelona), míg 2011-től szintet lépett, már az egyenes kieséses szakaszban is vezethetett mérkőzéseket. Hamar eljutott a döntőig, mivel ő vezette a 2014/15-ös sorozat fináléját (Barcelona – Juventus). A válogatott küzdelmek során, az első tornája a 2012-es Európa-bajnokság volt, ahol két csoportmeccset és egy elődöntőt kapott.
Két évvel később, hasonló leosztást kapott a világbajnokságon, akkor a Hollandia – Argentína elődöntőt vezette. Érdekesség, hogy mind az első Eb, mind az első vb-elődöntője hasonló módon alakult (rendes játékidőben 0:0, tizenegyesekkel 4:2). A 2016-os Európa-bajnokságon újból két csoportmeccs jutott neki, majd a spanyol – olasz nyolcaddöntő. A két évvel későbbi oroszországi vb-n, két újabb csoportmeccs, majd egy elődöntő, ami megint hosszabbításba torkollott.
Ha Cakir elődöntőt fúj, akkor szinte biztos a hosszabbítás, de valószínűbb, hogy idén még rangosabb feladatot kap. Személyisége rendkívül megosztó, ellentétben Lahozzal, a török bíró nem törekszik párbeszédre, egyből lapokat osztogat. Sokszor akasztja meg a játékot felesleges fújásokkal. Rendkívül sok büntetőt ítél meg, erre érdemes majd figyelni az Eb-n is, ha fogadásra adjuk a fejünket.
